Aranygyökér – aranyat ér?

Aranygyökér más néven a Rhodiola rosea „tudományos” története az 1960-as években kezdődött, amikor orosz kutatók – épp a népi megfigyelések okán – alapos kémiai és klinikai vizsgálat alá vetették a gyökér kivonatát. De a növénynek már előtte is igen hosszúra nyúlik a történelme. Tradícionálisan a testi és szellemi erőnlét helyreállításában alkalmazták és az éhségérzet csökkentésében. A legkorábbi írásos emlékek szerint még a vikingek is termelték és vásárolták az aranygyökér növényt. Későbbi korokban például a szovjet orvosok sikerrel alkalmazták atléták és asztronauták fizikai és szellemi felkészítése során.

A Rhodiola rosea gyökere (ugyancsak használatos neveken: rózsagyökér, aranygyökér) elsősorban a Távol-Keleten, Kínában és Szibériában, de Európában is, pl. a vikingek és – számos feljegyzés szerint – a görög orvosok által használt és nagy becsben tartott herbárium.

Miben segít az aranygyökér?

Szív és érrendszer:

• Segíthet fenntartani a normál keringési funkciókat.

Emésztés:

• Támogathatja a gyomor és bél egészségét.

Idegrendszer:

• Segíti a szervezetet alkalmazkodni az érzelmi stresszhez és a fizikai megterheléshez. Segít támogatni az idegrendszert.

Kognitív és mentális teljesítmény:

• Hozzájárulhat a normál vérkeringéshez, amely kapcsolatban van az agy teljesítményével és reakcióképességével. Hozzájárulhat az optimális szellemi és kognitív teljesítményhez