NATURTANYA 100% gránátalma koncentrátum

100% GRÁNÁTALMA KONCENTRÁTUM SZERVES SZELÉNNEL

Gránátalma héjának és magjainak préseléséből nyert koncentrátum a gyümölcshús levével és organikus szelénnel dúsítva, hogy fokozzuk az antioxidáns tulajdonságokat a sejtek védelméhez¹ és az immunrendszer egészségéhez². Hozzáadott cukor³ és mesterséges színezék nélkül, már 3 éves kortól. 

• ANTIOXIDÁNS FORRÁS
• A SEJTEK VÉDELMÉHEZ
• AZ IMMUNRENDSZER EGÉSZSÉGÉHEZ
• TERMÉSZETES GRÁNÁTALMÁVAL
• SZERVES SZELÉNBEN GAZDAG
• GLUTÉNMENTES ÉS VEGÁN ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ
• NEM TARTALMAZ MESTERSÉGES SZÍNEZÉKET, ÉDESÍTŐSZERT ÉS HOZZÁADOTT CUKROT
• 25 ADAG

TERMÉSZETES GRÁNÁTALMA FOLYADÉK KONCENTRÁTUM, SZERVES SZELÉNNEL

Tudományos kutatásokra támaszkodva, a gránátalma összes jótékony hatását egyetlen palackba zártuk, majd szerves szelén hozzáadásával fokoztuk az antioxidáns tulajdonságokat.

A gránátalma (Punica granatum L.) igen karakteres gyümölcs, melynek értékes levét, rubinvörös bogyóiból és héjából préseljük. A gránátalma italkoncentrátum a túláradó élet kifejezője!  

ÜZEMANYAG A SEJTEKNEK ÉS AZ IMMUNRENDSZERNEK.
TANKOLJUNK FEL BELŐLE!

A gránátalma koncentrátumot már 3 éves kortól fogyaszthatja az egész család.  

A készítmény esszenciális (nélkülözhetetlen) szerves szelént tartalmaz, amely a napi ajánlott bevitel 100%-át fedezi, ²hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez, valamint antioxidáns hatásának köszönhetően ¹a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.

100% GRÁNÁTALMA KONCENTRÁTUM - MINDEN NAP EGY KORTY AZ EGÉSZSÉGÉRT!

MIK AZOK AZ ANTIOXIDÁNSOK?

Az antioxidánsok különböző vegyületek megnevezése, amelyek a szabadgyökök megkötésére alkalmas kémiai szerkezettel rendelkeznek. Azáltal, hogy a szabad elektronokhoz kapcsolódnak hatástalanítják a szabadgyököket, így nem tudják kifejteni sejtkárosító hatásukat.

Testünk rendelkezik egy természetes antioxidáns védelemmel, tehát élettani folyamataink során is képződnek ezek az anyagok. Ilyenek például antioxidáns hatású enzimek, mint a kataláz vagy a szuperoxid-diszmutáz, vagy a vas-ionok szállítását végző transzferrin. 

Ha külső forrásból szeretnénk bevinni az antioxidánsokat a természetben is megtaláljuk őket.

• Antioxidáns hatásúak az A-, C-, és E-vitamin
• Polifenolok, mint például a flavonoidok, melyeket leginkább a piros bogyós gyümölcsökben, vagy a rezveratrol, ami a vörösszőlő héjában, illetve vörösborokban található
• Telítettlen zsírsavak, különösen a tengeri halakban található Omega 3 zsírsavak
• Többszörösen telítettlen vegyületek: karotinoidok
• Olyan esszenciális ásványi anyagok, mint a szelén és a cink

MIK AZOK A SZABAD GYÖKÖK?

A szabadgyökök párosítatlan elektront tartalmazó molekulák, amelyek ennek köszönhetően rendkívül reakcióképesek. A szabad elektronjukkal a környezetükben lévő más atomokkal vagy molekulákkal kötődnek, majd a reakció során megsemmisülnek.  Ez a sejtek károsodását, vagy akár elhalását okozhatja, azonban semmi sem csak fekete vagy fehér, a szabadgyökök bizonyos formái hasznosak lehetnek a kórokozók elleni küzdelem során.

A DNS és sejtkárosító hatást másnéven oxidációnak is hívjuk, ami elősegíti a sejtek öregedését, illetve számos betegség kockázati tényezője lehet, például érelmeszesedés, cukorbetegség vagy daganatos megbetegedések.

Szabadgyökök a normál sejtanyagcsere során keletkeznek testünkben, az energiatermelő folyamatok kapcsán, illetve olyan életmódbeli tényezők hatására is képződnek, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, sugárzás, fertőzések és bizonyos ételek vagy gyógyszerek fogyasztása.

SEJTKÁROSÍTÓ OXIDATÍV STRESSZ

Szervezetünk kiegyensúlyozott működése érdekében tehát megfelelő antioxidáns és szabadgyök megoszlásra van szükség. Egyik irányba történő eltolódás sem kedvező az élettani folyamatok szempontjából, de az antioxidánsok külső forrásból való pótlása nélkül a szabadgyökök a minket érő negatív környezeti hatások miatt túlsúlyba kerülhetnek. Ezt az állapotot oxidatív stressznek nevezzük.

Az antioxidánsok a szabadgyökök megkötésére hivatottak, ezzel megakadályozva annak sejtkárosító hatását, és az oxidatív stressz kialakulását.

MIT JELENT MINDEZ A GYAKORLATBAN?

• Támogatják az immunrendszer egészséges működését
• Hozzájárulnak a szív-és érrendszer egészséges működéséhez
• Segíthetnek a magas vérnyomás megelőzésében
• Enyhítik a belső gyulladásokat
• Részt vesznek a szervezet homeosztázisának fenntartásában

MITŐL EGÉSZSÉGESEK A FRANCIÁK? - FRANCIA PARADOXON

A paradoxon azon alapul, hogy Franciaországban hagyományosan magas az állai eredetű, telített zsírtartalmú étrend, melynek ellenére, alacsonyabb a szív és érrendszeri betegségekben szenvedők aránya más országokéhoz képest.

Azóta számos kutatás megerősítette, hogy a kulcs a franciák mértéktartó és minőségi vörösborfogyasztása. A vörösborban található rendkívül magas antioxidáns tartalmú rezveratrol az oka az ilyen jellegű betegségek alacsony számának.

MIT KELL TUDNI SEJTJEINK VÉDELMÉRŐL?

Bizonyos minket érő hatásokra a szervezetben a szabadgyökök száma megnő, ilyenek lehetnek különböző betegségek, vagy a stressz. Ugyanakkor a kor előrehaladtával a szervezetben az antioxidánsok hatása, illetve mennyisége is csökken.

A szabadgyökök túlsúlyba kerülésével szervezetünkben oxidatív stressz állapota állhat be, ami nem minden esetben káros. A fizikai aktivitásból adódó fokozott szabadgyök képződés például átmeneti oxidatív stresszt okoz az izmokban, ami szabályozza a szövetek növekedését, és serkenti az antioxidáns termelődést. A hosszú távon fennálló oxidatív stressz viszont bizonyítottan károsítja a szervezet sejtjeit, ami hozzájárul az öregedéshez és számos betegség kialakulásához.

A KÖVETKEZŐ ÉLETMÓDBELI VÁLTOZÁSOK SEGÍTENEK AZ OXIDATÍV STRESSZ CSÖKKENTÉSÉBEN:

• Egészséges, antioxidánsokban gazdag táplálkozás
• Feldolgozott élelmiszerek kerülése
• Testmozgás beiktatása a mindennapokba
• Kevesebb stressz
• Dohányzás elhagyása
• Alkoholfogyasztás mérséklése

MIRE JÓ A SZERVES SZELÉN?

Szervezetünknek viszonylag kevés szelénre van szüksége, de a talaj szelén szintje Kelet-Európában alacsony, így nehéz bevinni a megfelelő mennyiséget belőle. Ezért nem meglepő, hogy több európai országban általánosnak mondható probléma, hogy az emberek nem rendelkeznek megfelelő szelén szinttel.

Az élelmiszerekben csökkent mennyiségben jelen lévő szelént a szakemberek a földek és gyakran fogyasztott élelmiszerek szelén dúsításával próbálják orvosolni. Szelént természetes formában tartalmazó élelemiszerek listája nem túl hosszú, de ilyen például a paradió, amelyből pár szem is tartalmazza a napi optimális beviteli mennyiséget. Esszenciális ásványi anyag révén szervezetünk nem képes előállítani, így külső forrásból kell pótolnunk.

A szelén egy antioxidáns hatással rendelkező nyomelem. Szervezetünkben 25 szelénfüggő enzim található, melyeknek funkciója sokrétű, így a szelén számos területen segíti szervezetünk működését:

• Támogatja az immunrendszert, számos a kórokozók elleni védekezéshez szükséges folyamat zajlik a jelenlétében
• Segíti a pajzsmirigy működését
• Nehézfémekhez kötődik, így mérsékeli például a higany mérgező hatását
• Részt vesz a glutation-peroxidáz antioxidáns enzim felépítésében, szelén hiányában az enzim nem képes ellátni a feladatát
• Részt vesz a neurotranszmitterek előállításában, a demencia kialakulásával is összefüggésbe hozzák hiányát
• Segíti a spermiumképződést
• A lipidek kémiai védelmével hozzájárul a sejteket határoló membánok állagmegóvásához
• Szelénpótlás hatására csökkenhet a koponyaűri nyomás által kiváltott fejfájás

HONNAN SZÁRMAZIK A GRÁNÁTALMA? (MÍTOSZOK)

A gránátalma Közép-Ázsiai eredetű, az egyik első háziasított gyümölcsfa volt a keleti mediterrán térségben. A gyümölcsöt Krisztus előtti 3. évezred közepétől említik mezopotámiai ékírásos feljegyzések. Kr. e. 14. századi Törökország partjainál fellelhető hajóroncsnál is találtak gránátalma maradványokat.

A hajón ezen kívül parfümöt, elefántcsontot, és arany ékszereket szállítottak, ami arra utal, hogy a gránátalma luxuscikknek számított abban az időben. Az egyéb bronzkori gránátalma maradványok elit lakóházakból kerültek elő, ami szintén alátámasztja ezt a következtetést. A Közel-Keleten a mai napig nagy becsben tartják, a Koránban is gyakran említik.

A görög mondavilág szerint az első bokrokat Afrodité ültette Héra tiszteletére, illetve Hadész gránátalmával kínálta elrabolt feleségét Perszephonét, hogy az istennő mindig visszatérjen hozzá az alvilágba. A gránátalma Hérára és Perszephonéra utalva a termékenység jelképeként tartják számon.

Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában is széles körben termesztik, a Selyem út mentén terjedhetett el, illetve a tengeri kereskedők hozhatták be a gyümölcsöt. Koreában és Japánban is rendkívül elterjedt, ahol számos új fajtáját fejlesztették ki. Később a spanyol gyarmatosítók vitték át Dél-Amerikába.